A kötőszövet regenerációjának jellemzői

Kötő- és támasztószövetek tela conjuctivales A kötőszövetek az emberi szervezetben a legnagyobb gyakorisággal előforduló szövetféleség. A test mélyebb rétegeiben felszín alatt található. Sejteket, különböző szöveteket, néha szerveket kapcsolnak össze. A kötőszövetek általános jellemzése: Sejtekből és sejtközötti állományból épül fel, ez utóbbi jelentősebb mennyiségű.

A sejtközötti állomány két részre, nevezetesen egy alapállományra és különböző kötőszöveti rostokra osztható. A kötőszövetek a fejlődés során egymásba átalakulhatnak. Nagy az újraképződő regenerációs sajátossága, amiért is alkalmas a szervezetben előforduló kisebb, nagyobb hézagok pótlására. A kötőszövetek nagy része mesodermális eredetű. Az ontogenezis folyamán először megjelenő, legprimitívebb kötőszövet a mesenchyma 3. Nyúlványos a kötőszövet regenerációjának a kötőszövet regenerációjának jellemzői és félfolyékony sejtközötti állományból áll.

Ez később átalakul más kötőszövetté. A kötőszövet felépítése A kötőszövetek közül a lazarostos kötőszövet minden kötőszövetféleség prototípusa, ezért először a szövet sejtközötti állományával és sejtjeivel ismerkedünk meg 3. Az alapállomány félfolyékony, kocsonyaszerű.

Vízben oldott, részben krisztalloidok, részben kolloidális állapotban lévő makromolekulák alkotják. Oldott a porcszövetek regenerálódását stimuláló gyógyszer a szervezet vízháztartásában van nagy jelentősége.

Vízterek A szervezet minden alapvető működése vizes közegben zajlik. A víz oldószer és reakcióközeg is. A sejtmembrán választja el egymástól az intra- és az extracelluláris teret 3. Az extracelluláris tér egyik része az ereken belül található ún. Egy átlagos férfi testtömegének kb. A nőké néhány százalékkal a csípőfájdalom beadja a borjút. Ennek alapvető oka, hogy a nők szervezete kb.

A zsírszövet víztartalma a többi szövetéhez képest nagyon kicsi. Különböző típusú szöveteink víztartalma jelentősen különbözik egymástól 3. Ez a homeosztázis. A homeosztázis a belső környezet állandóságára való törekvést jelent, ami egy dinamikus folyamat. A homeosztázis vízforgalmi állandóságát izovolémiára állandó térfogat törekvésnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a napi vízfelvétel és vízleadás egyensúlyban van.

Szervezetünk ételeink ml és italaink ml fogyasztásával jut elsősorban vízhez. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a sejt alapvető működése a sejtlégzés biológiai oxidáció során jelentős mennyiségben termel vizet ml a széndioxid mellett. Az egyensúly megtartása érdekében a vesén keresztül a vizelet kiválasztás során mlszékletürítéssel mlvalamint párologtatással a tüdőn keresztülill.

Nagyobb fizikai a kötőszövet regenerációjának jellemzői, ill. A normális physiológiás változásokat euhydratios változásnak nevezzük 3. Az ettől jelentősen eltérő eseteket, dehydrationak vízvesztés vagy hyperhydratio jelentős vízfelvétel nevezzük. A dehydratio következtében a szervezet víztartalma kisebb a szükségesnél hypohydráltamelyet megfelelő víz szervezetbe juttatásával rehydratio szüntethetünk meg, állíthatjuk vissza az euhydratios állapotot.

A bőrön keresztül a nem érzékelhető izzadás kb. A tüdőn keresztül kilélegzett levegővel távozó víz mennyisége kb. Ez a betegség jellegétől függően napi ml között is lehet dehydratio.

1. Komplex készítmények oszteokondrozisra
2. A sportmozgások biológiai alapjai I. | Digitális Tankönyvtár
3. Ízületi gyulladás az egyik ujján
4. Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?
5. 6. fejezet - Kötőszövetek
6. A carpal ízületi gyulladása

Ne felejtsük el, hogy egy átlagos férfi vérmennyisége ,5 liter. A levegő páratartalma szintén jelentősen megváltoztatja a vízvesztést. Jelentős vízvesztés akár egy fürdőszobamérleggel is mérhető. Általános szabály, hogy 0,5 kg testtömeg-csökkenés kb. A jelentős vízvesztés nagy szomjúságérzettel is párosul. Fontos szabály, hogy pl. Fontos tudni, hogy a különböző modern diétás rendszerek első hetének fogyása alapvetően a vízvesztés következménye, amely a diéta abbahagyásával szinte azonnal visszajut a szervezetbe.

Kötőszöveti rostok A kötőszövet sejtközötti állományának másik részét a kötőszöveti rostok adják 3. Kollagén rostokat másként enyvadó rostoknak is nevezik, mivel főzéskor enyvet adnak. Több mint tízféle kollagén rost típust ismerünk. Ezek közül az I. A kollagén rostok általában nyalábokba rendeződnek, melyek elágazódhatnak, de maguk a rostok elágazódást nem mutatnak. Nagy szakító szilárdságú. Rugalmas vagy elasticus rostok.

Általában vékonyabbak, mint a kollagén rostok. Magánosak nem képez nyalábotés az egyes rostok elágazódhatnak. Sem főzéssel, sem savakkal, lugokkal való kezeléssel nem vihető oldatba. Fizikai tulajdonságai közül nagymértékű nyújthatóságukat kell kiemelni.

Szakító szilárdsága alacsony. Általában ott találhatók, ahol nagyfokú nyomásváltozás fordul elő, pl.

A sportmozgások biológiai alapjai I.

Rács vagy reticuláris rostok. A kötőszöveti rostok közül ezek a legvékonyabbak. A rostok szitaszerű hálót képeznek, innen az egyik nevük: rácsrostok. Izomrostokat, mirigyek secretios sejtcsoportjait hálózzák be.

Navigációs menü

A hámszövet alatti bazális membrán is tartalmaz ilyen rostokat. Kötőszöveti sejtek A lazarostos kötőszövetben az alábbi sejtféleségek találhatók meg: Fibroblastok fibrocyta; 3. A fibroblast a működő, míg a fibrocyta elnevezés a sejt nyugalmi állapotára utal.

A kollagén rost alapegységek képzése sejten belül történik, amelyekből az extracelluláris térben majd összeáll maga a rost. Macrophagok histiocyta. Nagy falósejteknek is nevezik őket, szemben a microphag neutrophil granulocytakkal.

Állábakat képezhetnek, melyek segítségével idegen anyagok bekebelezésére képesek ld. Immunkompetens sejtek. A kötőszövetben mindig megtalálhatók lymphocyták, melyek azonosak a vér lymphocytakkal.

Funkcionálisan két formájuk — a B és T lymphocyták — ismert. Mindkettő gömbalakú, ugyancsak gömb alakú sejtmaggal. Rendkívül rugalmasak, ami lehetővé teszi, hogy átjussanak a kapillárisok falán ld.

A természetes ölő NK natural killer sejtek. Nem specifikus sejtes immunválasz a testidegen sejtek elpusztítására. Elsősorban a vírussal fertőzött sejteket pusztítják. Hasonlítanak a lymphocytákhoz, de nem rendelkeznek a specificitáshoz szükséges sejtfelszíni receptorokkal, így a természetes immunítás részének tartjuk őket. Eosinophil sejtek.

Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?

Ugyancsak immunkompetens sejtek. Gömbölyűek, plasmájukban eosinnal pirosra festődő szemcsék találhatók. Amöboid a kötőszövet regenerációjának jellemzői képes sejtek, melyek az érpályából képesek kilépni. Viszonylag nagyméretű, kerek, vagy ovális egymagvú sejtek. A sejt plasmájában granulumok találhatók, melyek tartalmazhatnak véralvadást gátló heparint, vagy szerotonint, ill. Ez utóbbi anyag az allergiás reakciókban játszik szerepet.

Vöröscsontvelőben termelődő, újabban a fehérvérsejtekhez sorolt sejttípus. Kerek a kötőszövet regenerációjának jellemzői, ahol a sejtmag perifériásan a sejthártya alatt található. Nagyobb mennyiségben fordul elő a bőr alatti kötőszövetben. Nyúlványos sejtek. Sejtplasmájuk barna színű melanin granulumokat tartalmaz.

Ilyen sejtek találhatók, pl. A valódi kötőszövetek típusai Érett kocsonyás kötőszövet Nagyon hasonlít a mesenchymához.

Nyúlványos sejtekből áll. A sejtek között kocsonyás sejtközötti állomány található, amely kevés kollagén rostot is tartalmaz.

Ilyen szövet van pl. A lazarostos kötőszövet Felépítésére az általános jellemzésnél leírtak érvényesek. Sejtközötti állománya, rostjai és sejtjei azonosak a kötőszövet regenerációjának jellemzői fent említettekkel 3.

Sejtes és rostos állománya a különböző szervekben változó lehet. Megjelenhet egységes kötőszövetes lemez formájában, vagy pl. Tömöttrostos kötőszövet A rostos kötőszövetek legrendezettebb formája, tipikus előfordulása az ínszövet. Itt a kollagén rostok nyalábokba rendeződnek, a nyalábok közötti üregekben a rostképző ún.

Az inak külső felszínét a perimysium externum borítja, amely egy kb. Ebben egy suprahélix szerkezetű kettős rostrendszer húzódik. Ez a rostrendszer nyugalmi helyzetben kb.

Az inak megfeszülése során a rostok elmozdulnak és ez a szög kb. A perimysium externum és az inak felszíne között egy proteoglikán tartalmú kocsonyás állomány található, melynek feladata a két réteg közötti elmozdulás biztosítása.

A perimysium externum alatt helyezkedik el a perimysium internum, melynek rostjai behatolnak az ínrostok közé. Feladata az ínrostok és a perimysium externum közötti kapcsolat biztosítása, az ínnyalábok hüvelyezése. Az ín makroszkópos és mikroszkópos szerkezete a sejtes elemen kívűl tehát ínnyalábokra, ínkötegekre, ínrostokra, ínfibrillumokra és subfibrillumokra bontható 3.

Az ínrostok alapja az ún. Az ínrostok fibrillumai subfibrillumokból állnak, amelyet három I. A a kötőszövet regenerációjának jellemzői hélix láncok között is proteoglikán és összetett fehérjék adják a ragasztóanyagot. A kötőszövet regenerációjának jellemzői subfibrillumok bonyolult fonatokat képeznek. Több száz subfibrillum alkot egy fibrillumot. A fibrillumok szintén nem egyszerűen az ín hossztengelyével párhuzamosan futnak, hanem hosszirányban keresztezik egymást.

A fibrillumok kb. Az ínrostok sem egyszerű párhuzamos elrendeződést mutatnak. A szerkezet további stabilizásását szolgálja, hogy az egyszerű kereszteződéstől a hajfonatszerű csavarodásig különböző módokon fonódhatnak egybe.

Az ínrostok kb.

Az ínkötegeket a perimysium internum választja el egymástól, ugyanakkor ezen keresztül a perimysium internumban futó rostok révén a kötegek együttes elmozdulása így biztosított. Az ínnyalábok szintén keresztezik egymást. Ez a szerkezet biztosítja az ín hihetelenül nagy szakítószilárdságát és erőálló képességét ld.

Az izmok működése. Elasticus kötőszövet A kötőszöveti alapállományban nagymennyiségű elasticus rost található, de ezek mellett kis számban kollagén rostok is előfordulnak. Ez a szövet olyan helyeken fordul elő, ahol jelentős nyomásváltozás jelentkezik.

Ilyenek a vérerek, különösen az artériák fala. Reticuláris rostos kötőszövet A vérképző és lymphaticus szervek alapszövete. Sejtjei nyúlványos sejtek, a nyúlványok anasztomizálnak, a kötőszövet regenerációjának jellemzői így egy laza szerkezetű szitaforma alakul ki. A reticuláris sejtek a reticuláris rostokat intracellulárisan termelik, melyek a sejtből kikerülve tovább szűkítik a sejtek által kialakított ún. Támasztószövetek Chordoid szövetek A szűkebb értelemben vett kötő- és a támasztószövetek közötti átmenetet képviselik.

Ide tartozik a chordaszövet és zsírszövet. Chordaszövet A vázrendszer első primitiv támasztószövete. Előfordul a gerinchúrban. A kezdetben kerekded sejtek sejten belüli és sejten kívüli váladékot is termelnek. A sejten belüli váladék a sejtmagot közvetlenül a a kötőszövet regenerációjának jellemzői alá nyomja, míg a sejten kívüli váladék nagyrészt a chordasejteket veszi körül egységesen, s alakítja ki a primér chordahüvelyt.

A sejtek turgora biztosítja a szövet támasztó funkcióját. Zsírszövet A sejtek cytoplasmájában zsírcseppek találhatók, amelyek az életkor előrehaladtával fokozatosan összeolvadnak. A sejtek pecsétgyűrű-formát mutatnak 3.